|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Friss fórum:
|
|
|
|
A hét kérdése:
Jelentkezz be a heti kérdéshez!
|
|
|
|
Legolvasottabbak:
|
|
|
Tizenegyszög szerkesztése
Hirdetés
| VenczelGy |
mediator (135792) |2008.10.10 21:35 | | 135812. |
| |
Szia!
A centiméteres pontosság elvileg könnyű elérhetőségét a mai korra értettem, a légi fényképezés és a digitális műszerek korára.
A XIII. század emberének nyilván nem volt erre esélye, de végülis várak távolságára gondolva teljesen kielégítő, ha néhányszor 10 méteres pontosságot el tudtak érni. Ami bizonyára szintén nem volt nagyon egyszerű... |
|
| grisenyka |
mediator (135800) |2008.10.10 20:40 | | 135804. |
| |
Úgy tudom, az ókori Keleten csak a mezopotámiaiak osztották 360 fokra. Az egyiptomiak nem. Kínáról és Indiáról meg - szégyellem, de semmit nem tudok.
Kína a negatív számok, India a tízes számrendszer - osztán kifújt a matematikai tudásom róluk.
|
|
| mediator |
grisenyka (135799) |2008.10.10 20:23 | | 135800. |
| |
Ha ilyen járatos (vagy) az ókori geometriai kérdésekben akkor arra a kérdésre van e válasz, hogy lézetezett e az ókorban olyan civilizáció, amelyben a kört nem 360 fokra osztották? |
|
| grisenyka |
mediator (135795) |2008.10.10 20:19 | | 135799. |
|
| |
A rhodoszi Hierónümosz szerint a piramisok magasságának megmérését Thalésznak tulajdonította:
Hierónümosz azt mondja, hogy árnyékuk segítségével megmérte a piramis magasságát. Ehhez megfigyelte azt a pillanatot, amikor a bot árnyéka éppen olyan hosszú, mint amilyen magas. |
|
| mediator |
grisenyka (135793) |2008.10.10 20:01 | | 135795. |
|
| |
Érdekes ez a felvetés. Még nem hallottam erről. Az viszont a várak esetében érdekes, hogy az egyenes két vár helyzetét jelöli meg. Mindkét vár építését a lovagoknak tulajdonítják, bár van aki ezt vitatja.
Ha az egyenesre rajzolt vár ikonja ( Keresztvár ) a megrajzolandó kör középpontja, akkor a kör sugara a Keresztvár - Feketehalom távolság lesz. Az így megrajzolt kör metszi Höltövény várát is. Ha a köríven kijelölt két vár - Keresztvár-Höltövény távolságot felvesszük a körzőnkkel, és felrajzoljuk a körívre, akkor 11 egyenlő részre osztható a kör.
Ez nem szerkesztés, mint tudom azóta a fórumról, de minden esetre érdekes.
|
|
| grisenyka |
mediator (135792) |2008.10.10 19:51 | | 135793. |
|
| |
Csak az jutott az utolsó mondatról az eszembe, hogy Thalész a piramisokat egy fadarabbal meg a nap állásával megmérte. Azt nem tudom, hogy ez vízszintesen is működik-e.
|
|
| mediator |
VenczelGy (135781) |2008.10.10 19:40 | | 135792. |
|
| |
Üdvözletem! Egyenlőre valóban csak a gyakorlati megvalósíthatóság az érdekes, de az elég merész állításnak tűnik, hogy akár a centiméteres pontosság is elérhető. Ez az állítás bizonyítható? Gondoljunk arra, hogy az általam megrajzolt ábra alapja az az egyenes, amelyet két hegycsúcs között húztam meg.
Itt említem meg, hogy a térkép, amellyel dolgoztam egy osztrák cég egyszerű autóstérképe. Rákézdeztem náluk, hogy a várak ikonját miért éppen oda rajzolták a térképre ahol vannak, erre azt válaszolták, hogy azért, mert azok a várak a valóságban is ott vannak ahol azt ők a térképen bejelölték. Tehát nem lehet szó véletlenről. A XIX. században ismert legmagasabb technikai eszközökkel, katonai térképészek készítették el azokat a térképeket, amelyekkel ők most is dolgoznak.
Tehát a kérdés: a XIII. század embere tudott e olyan távolságok között - mint a két hegycsúcs egymástól való több tíz kilométeres távolsága - pontos méréseket végezni.
|
|
| VenczelGy |
mediator (135780) |2008.10.10 17:55 | | 135781. |
|
| |
Ha csak a gyakorlati megvalósítás érdekes, elvileg nem okozhat problémát a centiméteres pontosság elérése sem. Sőt. |
|
| mediator |
dreen (135767) |2008.10.10 17:35 | | 135780. |
|
| |
Próbáljunk meg ne az euklideszi szerkesztésben gondolkodni. |
|
| mediator |
dingidungi (135765) |2008.10.10 17:34 | | 135779. |
|
| |
A Wikipedia erről a témáról még sajnos szinte semmit nem mond. Az euklideszi szerkesztéssel már tudom, hogy nem megy, de én más irányból próbálom meg megközelíteni ezt a problémát.
A várak helyzete a kulcs kérdés. Miért oda építették a várakat, ahol azok állnak? Két hegycsúcs között rajzolt egyenesen áll Kersztvár vára. Erről - bár sokak vitatják - tudni lehet, hogy a lovagrend építette. Az egyenesen áll Brassó vára. A helyzete igen érdekes. Nem tudom meg magyarázni, hogy miért pont azon a helyen áll, de az bizonyos,illeszkedik a szerkesztett ábrába. A szerkesztés menetét magyarázni hosszú lenne , de az ábra önmagáért beszél.
Felosztható a kör 11 azonos részre, úgy hogy egy körcikk nagysága a Feketehalom vára és Höltövény vára távolsággal megegyezik. A kép a fórumon megnézhető a 30. hozzászólásnál. |
|
| dreen |
2008.10.10 12:38 | | 135767. |
| |
Ha az euklideszi szerkesztésben gondolkozunk, akkor ezt a témát a KÖMAL fórumán szerintem teljesen megtárgyalták. Mit lehet ehhez még hozzátenni? Nem sokat. Persze miért ne! |
|
| dingidungi |
mediator (135637) |2008.10.10 12:13 | | 135765. |
| |
Szabályos tizenegyszög euklideszi szerkesztéssel nem hozható létre (hogy ezt hogyan lehet bebizonyítani, azt sajnos nem tudom). Ld. Wikipédia:
Tizenegyszög |
|
| leona |
mediator (135637) |2008.10.09 21:45 | | 135668. |
| |
Szia! Én, és még sokunk itt valószínűleg ehhez hozzá sem tudunk szagolni, de remélem előbújnak majd a jó matekosok 
|
|
| mediator |
2008.10.09 19:14 | | 135637. |
|
| |
Hello mindenkinek!
Tudni szeretném, hogy létezik e olyan matematikai tétel, szabály, aminek a segítségével egy szabályos kört, szerkesztéssel 11 azonos cikkre lehet felosztani. Ez számomra egy igen izgalmas probléma, és remélem, hogy ezen a fórumon találok jó néhány lelkes embert, akit szintén izgat ez a probléma.
Őszintén szólva nem vagyok járatos a számok világában, de egy történelmi kutatás során botlottam bele ebbe a problémába, és azt sem tudom, hogy ez a "probléma " egyáltalán matematikai, geometriai probléma e. Lehet, hogy ez a világ legegyszerűbb feladata?
Ezt a néhány soros vitaindítót tettem fel az egyik matematikai fórumra. Akkor nagyon sok hozzászólást írtak, de a vitában alulmaradtam. Most szeretném új érvekkel, más emberekkel beszélni, vitázni erről a témáról. Az akkori érveimet, és a válaszokat az alábbi hivatkozáson el lehet olvasni.
http://www.komal.hu/forum/forum.cgi?a=to&tid=134&st=200&dr=1
Üdv: Alex
|
|
|
|
|
