Emlékek festője
2021-03-21 6:55
Fergeteges karrier
Könnyű, beküldte:
kadar*, szerkesztő: Sandviking
Festőnkben mély bánatos hangulatok egyesültek izzó szenvedélyességgel. Hatalmas tettvágy fűtötte fiatalkorát, tanulni akart a nagymesterektől, céltudatosan élte a bohém művészek életét. Huszonévesen állította ki azt a képét, amely nemcsak ámulatba ejtette a közönségét, hanem amely rövid néhány hónapon alatt világhírt szerzett neki.
A sokalakos kép az első pillantásra meggyőz arról, hogy nem valamiféle formális problémával van dolgunk. A művész arra feszíti minden erejét, hogy a valóságos élmény érzését keltse bennünk. Az alakok lélektani funkciók hordozói. Komor helyszínen vagyunk, fojtott düh merül az alakokba. De láthatjuk a kíváncsiságot, szánakozást, utálatot, közömbösséget, révületet is a magatartásokon, az arcokon, a kép több mint egy tucat emberén. Ezen túl valami szokatlan, addig képen alig látott érzéshullám járja át a képet, a közelgő végzet borzongató érzete.
A képet hatalmas összegért megvásárolta egy amerikai műbarát és festőnk egyszeriben Krőzus lett. A kép bejutott a Szalonba is, ahol elképesztően zajos feltűnést keltett, aranyérmet nyert, a műtermében fellelhető többi képét is pillanatok alatt felvásárolták. Még nem volt harminc, amikor az egyik leghíresebb festővé vált. Ez a romantikus kezdet rendkívüli következményekkel járt. Siker sikert követett, gondtalanság, szabadság fényezte életét.
Az akkori világ legújabb művészeti irányzatai nem érdekelték különösképpen, mondanivalóját kezdettől fogva önmagából, emlékeiből, élményeiből merítette. Képeinek hatása főképp valóságszerűségükben, életet sugárzó erejükben gyökerezik. Sorstól vert hősei gondoktól gyötörtek, bánattól sújtottak, olyanok, akiknek már minden mindegy. Jeleneteinek élénkségét fokozza a mély és egyre ragyogóbb színek ellentétével, főleg a patyolatfehér színnel, amelyet tompítatlanul ágyazott a mélyre fogott tónusokba. Műveinek erőteljes ellentéthatásai tükörképei kedélyének, amely hol örömteli ujjongásban tört ki, hol mélységesen búsongásba merült.
Negyven évesen lappangó baja kezdi éreztetni hatását, az orvosok sem tudtak segíteni rajta. A gyötrő fájdalmak közt nem akarta abbahagyni a munkát. Az utolsó életszakaszának képei keményebbek, tompább színvilágúak. De még ekkor is remekművek sora születik keze nyomán.
Rendkívüli tehetségének szenvedélyes buzgása utánozhatatlan maradt.
Ki a festő, és mi a kép címe?