Rózsa Sándor öt betyárjával (koruk szerint sorban A, B, C, D és E) egyszer 6 aranyat zsákmányolt (6 db aranyérmében, amelyek nem darabolhatóak).
Mivel Rózsa Sándor híres volt arról, hogy sose vett ki nagyobb részt a zsákmányból, mint a rá jutó hányad, ezért most is kivette a maga egy aranyát.
De a többi betyár mohó volt, mindenki minél többet akart kapni. Rózsa Sándort az osztozkodásnak ez a része már nem érdekelte, de kíváncsi volt, mennyire eszesek a társai.
Ezért azt javasolta, hogy a maradék 5 aranyat az alábbiak szerint osszák el:
Először a legidősebb betyár (A) javasoljon egy felosztást. Ha legalább 50 % elfogadja (beleértve A szavazatát is), akkor úgy osztják el, ha nincs meg az 50%, akkor A nem kap semmit, és a második legidősebb (B) javasolhat.
És így tovább, ha B javaslata is elbukik, akkor C javasolhat, ha az övé is, akkor D.

Feltételezve, hogy minden betyár logikusan gondolkozik (és ezt tudják is egymásról), csak biztosra mennek, valamint, hogy feleslegesen egy aranyat sem engedne ki a kezéből egyik sem, vajon kinek hány arany jutott? (Természetesen sem Rózsa Sándor, sem a már kiesett betyárok nem szavazhatnak.)