Elszegényedett nemesi családból származom, nemzedékeken át szigorúan őriztük eme történetet, idegenek nem hallhatták:
Az egyik távoli ősöm október első vasárnapján, szikrázó napsütésben hatalmas ünnepséget rendezett, ahova távoli vidékekről is meghívott vitézeket. Legtöbbjük tapasztalt és mindenre képes férfi volt. A kastély tornyából messzire el lehetett látni, onnan leste a rokonság a vendégek napokon át tartó érkezését. Jöttek is azok teret és időt túllépve, a falvak népei meghajolva alázkodtak előttük. Némelyikük páncéljára mesebeli szörnyek, másokéra tehénke volt festve. Az emberek félelmükben bánták már vétkeiket, még ha azok nem voltak is halálosak.
Egyedül az álomszuszék Álmos nem vett ebből semmit észre, édesdeden aludt. Mikor a nevezetes ősöm számonkérte a fiától, hogy miért nem készül a vendégek fogadására, a fiú mindent össze-vissza hordott. Az apa először enyhén bosszankodott, majd megsajnálta és karjába vette őt és mesélni kezdett a csöppségnek.
Mesélt arról, hogy egyszer a távoli jövőben a Diagon megjelenik egy feladat róluk, mikorra már a család persze elszegényedik, de legalább már el lehet mesélni ezt a történetet.

Egy számot várok megfejtésül (2 pont) és indokokat (1-1 pontért), melyből legalább húszat találhatsz.