Adott egy bankautomata logikájának a rajza. A rajz alapján válaszoljuk meg a bankautomata tulajdonságaira
irányuló kérdéseket!
A rajz értelmezése, avagy az automata működése:
- Az automata sárga körökből (továbbiakban: kör), ezekben lévő pöttyökből (továbbiakban: zseton), piros téglalapokból (továbbiakban: téglalap) és ezeket összekötő nyilakból (továbbiakban: nyíl) áll.
- Nyíl csak kör és téglalap, valamint téglalap és kör között fut.
- Az automata állapotát a zsetonok elhelyezkedése jelzi. Attól függően, hogy az egyes körökben mennyi
zseton van, meghatározható, hogy az automata éppen milyen állapotban van.
- A képen az automata alapállapota látható.
- Egy körben bármennyi (nulla, vagy pozitív egész) zseton lehet. A zsetonok atomiak, részekre nem bonthatók.
- A téglalapok az állapotok közti átmeneteket reprezentálják. Egy téglalap bemeneteinek tekintjük mindazon köröket, ahonnan a téglalapba nyíl mutat, és kimenetének tekintjük azon köröket, ahova nyíl mutat a téglalapból.
- Ha az automata működésbe lép, akkor valamelyik téglalap aktiválódik.
- Egy téglalap csak úgy aktiválódhat, ha a téglalapba mutató összes nyíl másik végén (vagyis a bemenetein) lévő kör mindegyikében van legalább egy zseton.
- Aktiválódáskor először az összes bemenetéről eltűnik a zseton, majd minden kimenetére kerül egy zseton (minden téglalapba mutató nyíl csak egy zsetont nyel el, és minden onnan kimutató egyet szül).
(Az átmenetek ideje elhanyagolható.)
(Ha egy téglalapnak egy kör kimenete és bemenete is egyben, akkor onnan először eltűnik, majd megjelenik egy zseton.)
- Ha a kimeneten már volt zseton, akkor azok száma eggyel növekszik.
- Egyszerre csak egy téglalap aktivizálódhat, egy másik csak akkor léphet működésbe, ha az előző már befejeződött (eltűntek a régi, és létrejöttek az új zsetonok).
- Ha egyszerre több téglalap is aktivizálható állapotban van, akkor ezek közül tetszőlegesen választott egy hajtható végre, és csak ennek befejeztével kerülhet sor egy másik végrehajtására (ha még mindig van minden bemenetén zseton).
