Diagföld bölcs vezére, Yoda mester azt üzente, hogy elfogyott a regimentje, humán erőforrás hiányában ezért a korabeli gyalogság számára újonnan kifejlesztett rovarharcos-robotokat vetettek be a varangyok által kierőszakolt csillagközi háborúban. A kisebb részben fémből, döntően műanyagokból, szintetikus kitinből, illetőleg az adott korszak legkorszerűbb kompozitanyagaiból készülő rovarharcos-robotok három fő részből állnak: fej, tor és potroh, és persze van hat lábuk is. A robotok fejé(be)n kaptak helyet az elektrooptikai, a távközlési és navigációs berendezések, érzékelők, a torban a fegyverek, a potrohban pedig a vezérlés és a meghajtás elemei és az üzemanyagcellák, valamint védelmi felszerelések kerültek beépítésre.

Nos, a Cliff Allister McLane parancsnoksága alatt szolgáló Tamara Jagello hadnagy alegységéhez tartozó egy ezrednyi, azaz 576 bevetett rovarharcos közül az agresszor elleni, életre-halálra szóló védelmi háború első csatája után 381 tért vissza, közülük 38 szerencsére sértetlenül. A jegyzőkönyvbe vett harci sérülések listája a következő: 109 rovarharcosnak komoly károsodásai voltak a fején (protonok ütötte kráterek, neutron-srapnelek nyomai, a Chemotox-dózismérők pedig valósággal kiakadtak, stb.), 131-nek gyakorlatilag szétfénykardozták a torát (mindenfelé szétfröcskölt fényfoltok a kitinpáncélon), 103-nak pedig szinte szitává lézerezték a potrohát (ráadásul a varangyok a potrohokra kilőtt lézernyalábokba Tamara szöszi vendéghaját gúnyoló, háromdimenziós, holografikus üzeneteket is rejtettek.) A 343 sérült robotrovar között persze voltak olyanok is, akik egyszerre a fejükön, a torukon, esetleg a potrohukon is kisebb-nagyobb találatokat kaptak, ezeket a legjelentősebb sérülésük szerint vettük számításba. (A legsúlyosabb esetben a sebesült rovarharcos feje helyén volt a tora, és a tora helyén a feje, a potroh stimmelt, később azonban kiderült, hogy csak egy kóbor metamorfózis áldozata lett.)

A sérült robotokat azonnal harcra kész állapotba hozták (hiszen a védelemhez más haderő már nem is állt Yoda mester rendelkezésére, és az új robotok gyártása lényegesen költségesebb lett volna), majd részletes jelentést küldtek a károkról az éppen szolgálatban levő insekciós :) mérnöknek, Ödönkének, aki egyébként a robotrovarok kifejlesztésében is oroszlánrészt vállalt. Ödönke töprengeni kezdett, mit kellene a leginkább fejleszteni, javítani a rovar-harcosokon, hogy megbízhatóbbak, sérülésállóbbak legyenek?

Tehát a fentiek alapján legelőször mit fejlesszen, javítson, erősítsen a rovarharcos-robotokon Ödönke?