1./ Ismerik-e a moszkvai katonalányokat, kik elkerültek szülővárosukból, s a reménytelen vidéken csöndesen felmorzsolódnak? A komoly és szorgalmas kis O-t, ki gimnáziumban tanít? M-t, a gimnáziumi tanárnőt, ki Puskinból idéz, I-t, a postáskisasszonyt, ezt a kis orosz galambot? És A-t,a bátyjukat, ki egyetemi tanárnak készült, de elhízott, s a községnél rekedt mint ülnök? És V alezredest, több leány atyját, ki a gimnáziumi tanárnőbe szerelmes, s a felesége állandóan megmérgezi magát? És Cs-t, a részeges katonaorvost? És T bárót, I udvarlóját, kit Sz lelő párbajban? És K gimnáziumi tanárt?

2./ Mi történik itt? Mindenki boldogtalan, mindenki vágyakozik, mindenki szeret, és mást szeret, mint aki őt szereti? Nyáron, egy vidéki birtokon, a tó mellett – a boszorkánytó mellett – félemberkék találkoznak egymással. Az élet gyönyörű. De ők folyton sóhajtoznak, sopánkodnak, hogy milyen szomorú, milyen unalmas... A híres, már nem fiatal színésznőnek van egy fia. Gyűlöli az anyját, mert mindig csak őt ünneplik, s ő mellette senki, semmi. Ez a fiú ír egy csapnivaló műkedvelő színdarabot, eljátszatja "ideáljával", egy földbirtokos leányával.

3./ Egy nyugalmazott podagrás egyetemi tanár zsarnokoskodik a környezetén, a 27 éves feleségén, aki hiábavalóan hervad el mellette, az első házasságából származó leányán, aki nyiszlett kis idill után pártában marad, és sógorán, akit ki akar túrni a birtokából. Egyetlen kirobbanás enyhíti a fülleteg légkört. a sógora rálő, de célt téveszt. Aztán kibékülnek, a tanár elutazik a feleségével, de az áldozatok ott maradnak, az életükkel, a porban és a sárban.

Kinek mely műveiről szólnak a fenti idézetek?