A nemzetközi reptér termináljában kora reggel három férfi beszélgetett: Oliver, Benjamin és Jonathan.

– Én A-ba repülök, fotózni a Hawaii Vulkánok Nemzeti Parkjába, ez életem nagy álma – szólt Oliver.
– Szép hely. Én viszont már alig várom, hogy megérkezzek B városába, ahol a városháza békedíj átadásról is ismert termében fogok meghallgatni egy remek koncertet – mondta Jonathan.
– Én pedig C-be, a gesztenyeállamba utazom, ott kezdem majd meg az új munkámat az egyik városban – vágta rá Benjamin.

Nem sokkal később a kijelző villogni kezdett, és megszólalt a hangosbemondó is.
– Ez az én járatom – mondta Oliver, és felállt. – Nemsokára indul a gépem A-ba. Jó utat nektek! – azzal elindult a kapuk felé.

Ketten maradtak.
Jonathan a telefonjára nézett, majd felkapta a táskáját.
– Nekem is mennem kell, lassan beszállhatok a B-be tartó gépre. Sok sikert neked az új munkához és jó utat! – búcsúzott, és elviharzott.

Benjamin egyedül maradt, neki a C-be tartó járatára még jó pár órát várnia kell.

Add meg indoklással, hogy ki hova repült, és pontosan mikor indult a gépe!