Hát akkor miről?
Nagyon szeretjük a zenét és a számokat is (nevezhetjük mateknek is), az élvezet fokozása érdekében kapcsoljuk össze őket, mondhatnánk úgy is, hogy számok a zenében. Ha tovább akarnánk fokozni az élvezeteket, akkor még idevehetnénk a fizikát is. De ígérem, hogy azt csak nagyon szőrmentén érintjük. Legyünk is túl ezen minél előbb!
A zenét nem az alaphangok jelentik, hanem a felharmonikusok jelenléte, amik a hangszerek hangszínét is adják. De erről most nem lesz szó, úgyhogy térjünk is vissza az alaphangokhoz! Az közismert, hogy a vonatkoztatási alap a normál A (egyvonalas A) 440 Hz, hogy miért pont ennyi, most nem téma. Különösen, hogy manapság már el is térnek tőle, pl. egyes helyeken 443 Hz-re hangolnak. Hogy miért? Állítólag így szebben hangzik. De most a 440-et vesszük alapul a következőkhöz.
Bemelegítésül egy oktávot nézzünk!
1. Egy oktáv frekvenciában milyen viszony?
2. Ha ennyi, akkor miért oktáv, ami nem ennyit jelent?
3. Az előbbi nem egyenletes felosztás volt, ugye? Egyenletesen hány hangközre osztjuk az oktávot, és mi az értelme? Hogy néz ki így a zenei hangok sorozata?
4. Az így kapott sorozat milyen matematikai sorozatnak felel meg?
5. Az egymást követő frekvenciák között milyen viszony van?

Folytatásul egy kicsit számoljunk is!
6. Egy oktáv első hangja a C. A továbbiakban ezzel számolunk. Hány Hz az egyvonalas C frekvenciája? (Kéretik számolni, nem táblázatból kinézni!)
Befejezésül nézzük a két leggyakoribb hangközt. Mindkettőt C alaphangra a felső hangot és frekvenciáját, és a hangköz frekvenciaarányát!
7. Nagy terc
8. Tiszta kvint

A kérdések adottak.
1.- 5. kérdés: 1-1 pont.
6.- 8. kérdés: 2-2 pont, összesen 11 pont, 10-től pipa.