A király a palotája kertjében négy kör alakú sétautat szeretne kialakíttatni, melyek természetesen keresztezik is egymást. (Mindegyik körút keresztezi a többi körutat, de egy csomóponton csak két út halad át.)
A keresztezési pontokban értékes fákat ültetne, ezekből sorra 1, 2, 3,... stb. példányt. Azaz minden kereszteződésben így különböző darabszámú fa díszelegne. A legfontosabb kikötése: az egyes körutakhoz tartozó fák darabszáma legyen azonos. Így bármelyik utat is választja majd a szokásos sétájához, ugyanannyi friss oxigént szívhatna magába.

Megbízott öt tudóst az úthálózat megtervezésével, de főleg az egyes csomópontokba kerülő fák darabszámának meghatározásával. Gigantikus feladathoz gigászi elméket kért fel.
A királyi sétautak problémájával foglalkozó öt tudós folyamatosan és felváltva dolgozott feladatuk megoldásán.

A kutatószoba használati rendjét egy egyszerű szabállyal határozták meg. A legelső munkanapjukon csak Einstein és Hawking dolgozott. Azután a következő szabályt tartották be: Einstein csak akkor és csakis akkor dolgozott, ha az előző napon Kelvin dolgozott, de Hawking nem. Kelvin csak akkor és csakis akkor dolgozott, ha az előző napon Hawking dolgozott, de Newton nem. Hawking csak akkor és csakis akkor dolgozott, ha az előző napon Newton dolgozott, de Ohm nem. Newton csak akkor és csakis akkor dolgozott, ha az előző napon Ohm dolgozott, de Einstein nem. Ohm csak akkor és csakis akkor dolgozott, ha az előző napon Einstein dolgozott, de Kelvin nem.
Mivel ez egy könnyen átlátható és világos beosztási rend, hamar megbarátkoztak vele. Minden idegszálukkal a fák ültetésére koncentrálhattak.

Mi lett a kutatás végeredménye? Hány fát ültetnek el összesen? (3 pont)
Az egyes utakhoz add meg sorra a kereszteződéseikben elültetendő fák darabszámát. (4 pont)
Nem mellesleg, kik dolgoztak a 7., a 31., a 365. naon a kutatószobában? (3 pont)