| |
Van-e élet a Marson? |
|
| |
|
2005.02.27. blackwanderer |
|
| Naprendszerünk Mars bolygója végig kísérte az emberiség történelmét. Nem találunk olyan civilizációt, akiknek ne lett volna valamilyen elképzelésük a Marsról. Asztrológusok, amatőr csillagvizsgálók és szakemberek vizsgálják nap mint nap a híres vörös bolygót. Természetesen nem csak eme „kasztbeli” embereket ejtette rabul az említett bolygó, sci-fi írók egész sorát lehetne sorolni, vagy elég, ha az amerikai filmek marslakóira gondolunk.
Mindegyik aspektus egy döntő kérdésből eredezteti önmagát: van –e élet a Marson?
| |
|
Hirdetés
| |
|
2004 döntő jelentőségű dátum a Mars kutatás terén. Az amerikai Nasa és az európai ESA is kiküldte elektronikus követeit a Marshoz. 2003. decemberében éri el a Mars bolygót az ESA Mars Express oldalán a Beagle 02-vel. 2004. január 4-én és 25-én érkeztek a Marsra a Spirit és az Opportunity névre keresztelt MER-ek (Mars Exploration Rover magyarul Mars Felderítő Rover; azaz marsjárók).
A két rover élettartalma az elvárt időtartam négyszerese, és még mind a mai napig üzemelnek. A Spirit Mars kutató az úgynevezett Gusev krátert vizsgálta, és bizonyítékokat talált arra, hogy a kráter bizonyos időszakonként vízzel volt tele. Erre utal az alján lerakódott törmelék halom is. A Spiritnek ezenkívül sikerült azonosítania egy goethit nevű ásványt, amely a kutatók szerint egyértelmű bizonyíték a víz valamikori jelenlétére.
Az Opportunity az Endurance (Maradandóság) krátert elemezte ki. A 130 méter átmérőjű kráter aljában poros - dűnés részeket sikerült észrevennie, tanulmányozása nagyon érdekes lehet, de a kutatók egyelőre nem mertek leengedni a marsjárót, mivel a kráter pereme elég meredeknek tűnik.
Az Opportunity is megerősítette azt az információt, mely szerint valaha víz lehetett a Marson, mivel olyan kőzetekre lelt, melyeken, valószínűleg valamikor kb. 10-50cm/másodperces sebességgel áramló víz vájhatott jól felismerhető eróziós jeleket. Ugyanez a marsjáró megörökített számunkra egy marsi napfogyatkozást is.
Természetesen az Európai Űrügynökség sem maradt le az amerikai kollégája után. A Mars Expresson űrszonda és testvére a Beagle-2, mely 2003 utolsó napjaiban szállt le a Marsra.
A szonda különlegessége, hogy felszerelték űrkutatásra még soha nem használt radarral, melyet Marsisinak neveztek el. A 12 kg-os műszer 2-3 km-re vagy talán 5 km-re is képes lesz a felszín alá látni, és információkkal szolgálni. A szonda segítségével sikerült a légkörben kimutatni a metánt. Ezen a héten folyik a szonda eredményeiről szóló konferencia Hollandiában, Noordwijk városában, az ESTEC (European Space Research and Technology Centre - Európai Űrkutatási és Technológiai Központ) központjában, ahol bejelentették, hogy a szonda mintegy 900 km hosszú befagyott víztömeget találtak a felszín alatt a marsi egyenlítő közelében. Ezen információ, és hogy a tudósok szerint a nagy mennyiségű metán léte egyértelmű információ, arra, hogy van élet a Marson, még ha az igen primitív, bakteriális szinten mozog.
| |
|
Kapcsolódó cikkek
|
|
- Aerogel - az űr pora ellen
- A Hold kialakulása
|
