|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Friss fórum:
|
|
|
|
A hét kérdése:
Jelentkezz be a heti kérdéshez!
|
|
|
|
Legolvasottabbak:
|
|
|
Történelem
Hirdetés
| hata |
2017.12.23 09:35 | | 726931. |
| |
Ki mondta?
"Kezdjünk el örülni annak, hogy a második világháború után a falnak a rosszabbik végén éltünk le négy évtizedet"
Attól az apró nyelvi nyalánkságtól tekintsünk el, hogy nem "végén" hanem "felén" vagy "oldalán", de egy ilyen nagy embertől elfogadhatunk egy ilyen apró nyelvi pontatlanságot
|
|
| grisenyka |
2016.12.13 02:51 | | 719802. |
| |
Szulejmán:
Török szempontból a mohácsi csatának kb. ugyanakkora jelentősége volt, mint a tatár történelemben Muhinak. Egy győztes csata után kifosztottak egy országot (a törökök többek között Budáról mindent elvittek, amit II. Lajos özvegye ott felejtett), és hazamentek.
Magyar szempontból: az ország két részre darabolása, függetlenségének elvesztése egészen 1918-ig.
Szulejmán igazi nagy győzelmet 1521-ben aratott (ugyancsak augusztus 29-én!) Nándorfehérvár elfoglalásával. Innen már szabad út vezethetett egészen Bécsig.
Érdekes, hogy a magyar történelem csak epizódként említi meg ezt a katasztrofális vereséget - talán mert már Belgrád nem tartozik Magyarországhoz?????
Szulejmán igazi vereségét 1529-ben szenvedte el - Bécs ostrománál, majd 1538-ben Kőszegnél. A nagy cél, a nagy falat az Osztrák Birodalom lett volna - mi csak útközben voltunk - és egészen 1683-ig, Bécs következő ostromáig ütközőállamként szerepeltünk a két nagyhatalom között. Akkor kapták csak fel a fejüket az osztrákok, hogy most már elég - és a Német-római Birodalom élén kiűzték a törököket majdnem egész Magyarország területéről is - de ekkor Szulejmán már rég halott volt.
Közben török szempontból tényleg elég kicsinyesen viselkedtünk: hol rá akartuk tukmálni a koronánkat, mint pl. Szapolyai, hol elfogadtunk tőle egyet, mint pl. Bocskai. Hol nekitámadtunk, mint pl. a költő Zrínyi Miklós, hol szövetséget kötöttünk vele, mint pl. Bethlen és Thököly...
Sajnos nem olvastam törökök által írt történelemkönyvet, de érdekes lehet, hogy látnak minket a külföldiek.
|
|
| grisenyka |
2016.12.13 02:28 | | 719801. |
|
| |
A bátyám szokta mondogatni: Hunyadi János Várnától Nándorfehérvárig dicsőséges harcokban védte az országot
|
|
| kadar |
kuliver (706251) |2015.02.23 11:32 | | 706252. |
| |
Te most egy elrontott helyzetről beszélsz, amiben már a jó szándékok is félresikerednek. Én meg arról az Erdélyről beszélek, mely az elmúlt évszázadokban bebizonyította, hogy önálló úton jár és megáll a lábán. Ha sikerülne, valami csoda folytán visszatérni ehhez az Erdélyhez, akkor kellene egy ilyen népszavazást tartani. |
|
| kuliver |
kadar (706250) |2015.02.23 11:27 | | 706251. |
| |
Miért? A függetlenséget nem így értelmezik arrafelé. |
|
| kadar |
kuliver (706249) |2015.02.23 11:24 | | 706250. |
|
| |
Én ilyenekről nem beszéltem, sőt inkább az ilyenek ellen beszélek. |
|
| kuliver |
kadar (706247) |2015.02.23 11:21 | | 706249. |
|
| |
Mintha keveredne a leírásodban a múlt és a jelen. "Erdély azt szeretné, hogy független legyen" - sarkítva ez megint csak úgy igaz, hogy az erdélyi magyarok azt szeretnék, hogy mindenben támogassuk őket, cserébe ők még bele is szólhassanak az életünkbe, de mi ne szóljunk bele az övékébe. |
|
| kadar |
kuliver (706234) |2015.02.23 11:14 | | 706247. |
|
| |
Erdély valóban nem a magyarságot jelenti, hanem az ottani románokat, szászokat és a többieket is. Ők így együtt adják meg Erdély lényegét. Az ottani őslakos románok nem akarnak Vlach-földhöz tartozni, ahogy az őslakos magyarok sem akarnak Magyarországhoz, a szászok meg nyilván nem akarnak Németországhoz,... stb. (Kivételek mindig vannak.)
Most megkapták Romániát, ami az egyik rossz, ami velük történhet.
Mi nyilvánvalóan a magyarokra figyelünk kiemelten, és nekik szurkolunk, hogy jól érezzék magukat azon a földön, de ha igazán szeretjük őket, akkor elfogadjuk a többiek jelenlétét is. Az ő együttélésük egy természetes, hétköznapi dolog. Csak a magasabb, buta politika kreál belőle nemzetiségi kérdést, avatkozik be az életükbe, osztja meg őket,...
Ezért azt gondolom továbbra is, hogy amennyiben szabadon dönthetnének az ott lakók, akkor azt döntenék, hogy Erdély legyen független, amennyire az csak lehetséges. |
|
| kuliver |
2015.02.23 08:22 | | 706234. |
|
| |
Még egyszer: Azt szerettem volna kihangsúlyozni, hogy Erdély és az erdélyi magyarok közt nagyon nincs egyenlőségjel. 1910 -ben mindössze Erdély 1/3 - a volt magyar nemzetiségű. |
|
| grisenyka |
2015.02.23 00:37 | | 706233. |
|
| |
Még egyszer: ha lett volna népszavazás Erdélyben, akkor is Romániához való csatlakozás mellett döntenek - hiszen ekkor a román hadsereg vigyázott a rendre.
Ha a wilsoni elveket követik, kb. azt a területet tarthattuk volna meg, amit később a II. bécsi döntésben megkaptunk.
Azt, hogy a székelyek nem tartották magukat magyarnak úgy értem, hogy szervezeti különállásukból, katona voltukból IS következett, hogy önálló társadalmat alkottak Erdélyen belül. Az is érdekes, hogy míg az erdélyi magyarság nagy része a reformáció valamelyik irányzatához csatlakozott, a székelyek megmaradtak katolikusnak.
|
|
| grisenyka |
kadar (706228) |2015.02.22 20:37 | | 706229. |
|
| |
Sütő András ott maradt - rá is ment a fél szeme.
Az Advent a Hargitánban gyönyörűen megfogalmazta azt, amit Te kérsz számon az erdélyi magyar értelmiségtől.
Nemzeti Színház, 1989. Sinkovits főszerelésével:
http://www.canadahun.com/temak/sz%C3%ADndarabok-sz%C3%ADnh%C3%A1zi-felv%C3%A9telek.32162/page-4#post-3884519
http://data.hu/get/6832231/Advent_a_Hargitn.z01
http://data.hu/get/6832232/Advent_a_Hargitn.z02
http://data.hu/get/6832233/Advent_a_Hargitn.z03
http://data.hu/get/6832236/Advent_a_Hargitn.z04
http://data.hu/get/6832237/Advent_a_Hargitn.z05
http://data.hu/get/6832238/Advent_a_Hargitn.z06
http://data.hu/get/6832239/Advent_a_Hargitn.z07
http://data.hu/get/6832240/Advent_a_Hargitn.z08
http://data.hu/get/6832241/Advent_a_Hargitn.z09
http://data.hu/get/6832242/Advent_a_Hargitn.z10
http://data.hu/get/6832243/Advent_a_Hargitn.z11
http://data.hu/get/6832244/Advent_a_Hargitn.z12
http://data.hu/get/6832245/Advent_a_Hargitn.z13
http://data.hu/get/6832246/Advent_a_Hargitn.z14
http://data.hu/get/6832247/Advent_a_Hargitn.z15
http://data.hu/get/6832248/Advent_a_Hargitn.z16
http://data.hu/get/6832249/Advent_a_Hargitn.z17
http://data.hu/get/6832250/Advent_a_Hargitn.zip
Ha gondot jelent innen a letöltés, szívesen átküldöm.
|
|
| kadar |
grisenyka (706224) |2015.02.22 20:12 | | 706228. |
|
| |
Azt tartom a legrosszabbnak, ha az irányt mutató értelmiség elhagyja Erdélyt. Ezzel nem akarok senkit sem hibáztatni, csak tényszerűen ezzel nagy mértékben gyengül Erdély.
Ha a gazdaságilag sikeresek lesznek a magyarok ott, akkor ez enyhítheti a helyzetet. Erdély fennmaradása szerintem e két tényezőtől függ.
Jó lenne sok szellemi és gazdasági sikerről hírt hallani, remélem vannak ilyenek. |
|
| grisenyka |
2015.02.22 19:31 | | 706224. |
|
| |
Ismertek olyan mai jó erdélyi magyar írót, aki otthon maradt? A legfiatalabbak, akiket ismerek Dragomán György és Szabó T. Anna - de őket már kamaszkorukban Magyarországra menekítették a szüleik.
VISZONT ŐK ZSENIÁLISAK!
|
|
| grisenyka |
hata (706222) |2015.02.22 19:29 | | 706223. |
|
| |
Én egy másik regényét olvastam el - de már a címére sem emlékszem. A II. világháború után játszódik (talán 56 után?) - a magyar emigráció szenvelgéseiről szól. A meseszövése jó, de közben oldalszámra filozofál a maga szintjén és stílusában - a poén is borzasztó.
Uz Bencét csak 5 oldalon keresztül bírtam. Amikor a városi ember urambátyámkodik, és parasztabb akar lenni a parasztnál - az nekem nem jön be.
Annyi jó író van - Nyírőnek és az új keresztény kurzusnak ezzel letudtam az adósságomat.
|
|
| hata |
grisenyka (706221) |2015.02.22 19:21 | | 706222. |
|
| |
Én olvastam az Uz Bencét. Mikor Nyírő előkerült, azt mondtam: A következő Koszter atya lesz. Nem tudjátok ki ő? Olvassátok el örökbecsű trilógiáját: Lurkó, Fulgur, A világ ura, és megtudjátok mi az igazi irodalom.
|
|
| grisenyka |
hata (706220) |2015.02.22 19:15 | | 706221. |
|
| |
... és Nyírő azt is alulmúlja - stílusban, életérzésben és mondanivalóban is. |
|
| hata |
grisenyka (706214) |2015.02.22 19:10 | | 706220. |
|
| |
És Uz Bence? Ahogy az (általam egyáltalán nem tisztelt) egyik honatya javasolta, hogy be kéne venni a tananyagba mint jeles írót. Azért a hülyeségnek és műveletlenségnek is vannak határai.
|
|
| grisenyka |
kuliver (706217) |2015.02.22 19:01 | | 706219. |
|
| |
Vannak érzések, amiket nem tudunk kifejezni: és akkor kölcsön vesszük a művészek szavait. Így:
Illyés Gyula: Bartók
„Hangzavart”? – Azt! Ha nekik az,
ami nekünk vigasz!
Azt! Földre hullt
pohár fölcsattanó
szitok-szavát, fűrész foga közé szorult
reszelő sikongató
jaját tanulja hegedű
s éneklő gége – ne legyen béke, ne legyen derű
a bearanyozott, a fennen
finom, elzárt zeneteremben,
míg nincs a jaj-sötét szívekben!
„Hangzavart”! Azt! Ha nekik az,
ami nekünk vigasz,
hogy van, van lelke még
a „nép”-nek, él a „nép”
s hangot ad! Egymásra csikorított
vasnak s kőnek szitok-
változatait bár a zongora
s a torok fölhangolt húrjaira,
ha így adatik csak vallania
a létnek a maga zord igazát,
mert épp e „hangzavar”,
e pokolzajt zavaró harci jaj
kiált
harmóniát!
Mert éppen ez a jaj kiált
mennyi hazugul szép éneken át –
a sorshoz, hogy harmóniát,
rendet, igazit vagy belevész a világ;
belevész a világ, ha nem
a nép szólal újra – fölségesen!
Szikár, szigorú zenész, hű magyar
(mint annyi társaid közt – „hírhedett”
volt törvény abban, hogy éppen e nép
lelke mélyéből, ahová leszálltál,
hogy épp e mélység még szűk bányatorka
hangtölcsérén át küldted a sikolyt föl
a hideg-rideg óriás terembe,
melynek csillárjai a csillagok?
Bánatomat sérti, ki léha vigaszt
húz a fülembe;
anyánk a halott – a búcsúzót ne
kuplé-dal zengje;
hazák vesztek el – ki meri siratni
verkli futamokkal?
Van-e remény még emberi fajunkban? –
ha ez a gond s némán küzd már az ész,
te szólalj,
szigorú, szilaj, „agresszív” nagy zenész,
hogy – mégis! – okunk van
remélni s élni!
S jogunk van
– hisz halandók s életadók vagyunk –
mindazzal szembenézni,
mit elkerülni úgysem tudhatunk.
Mert növeli, ki elfödi a bajt.
Lehetett, de már nem lehet,
hogy befogott füllel és eltakart
szemmel tartsanak, ha pusztít a förgeteg
s majd szidjanak: nem segítettetek!
Te megbecsülsz azzal, hogy fölfeded,
mi neked fölfedetett,
a jót, a rosszat, az erényt, a bűnt –
te bennünket növesztel, azzal,
hogy mint egyenlőkkel beszélsz velünk.
Ez – ez vigasztal!
Beh más beszéd ez!
Emberi, nem hamis!
A joggal erőt ad a legzordabbhoz is:
a kétségbeeséshez.
Köszönet érte,
az erőért a győzelem-vevéshez
a poklon is.
Ím, a vég, mely előre visz.
Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja
a rettenetet, azzal föl is oldja.
Ím, a nagy lélek válasza a létre
s a művészé, hogy megérte
poklot szenvednie.
Mert olyanokat éltünk meg, amire
ma sincs ige.
Picasso kétorrú hajadonai,
hatlábú ménjei
tudták volna csak eljajongani,
vágtatva kinyeríteni,
amit mi elviseltünk, emberek,
amit nem érthet, aki nem érte meg,
amire ma sincs szó s tán az nem is lehet már,
csak zene, zene, zene, olyan, mint a tietek,
példamutató nagy ikerpár,
zene csak, zene csak, zene,
a bányamély ős hevével tele,
a „nép jövő dalával” álmodó
s diadalára ápoló,
úgy szabadító, hogy a börtön
falát is földig romboló,
az ígért üdvért, itt e földön,
káromlással imádkozó,
oltárdöntéssel áldozó,
sebezve gyógyulást hozó,
jó meghallóit eleve
egy jobb világba emelő zene –
Dolgozz, jó orvos, ki nem andalítasz;
ki muzsikád ujjaival
tapintva lelkünk, mind oda tapintasz,
ahol a baj
s beh különös, beh üdvös írt adsz
azzal, hogy a jaj
siralmát, ami fakadna belőlünk,
de nem fakadhat, mi helyettünk
– kik szív-némaságra születtünk –
kizenged ideged húrjaival!
1955 |
|
| kuliver |
Bodza (706215) |2015.02.22 18:44 | | 706218. |
|
| |
Kós Károly is azok közé tartozott, akik soha nem akarták az anyaországot. 40 ezer fővel! megalapították a kalotaszegi köztársaságot. Elég vicces. |
|
| kuliver |
Bodza (706215) |2015.02.22 18:35 | | 706217. |
|
| |
Jobb szeretem, ha valaki a saját véleményét mondja el, nem idézget. |
|
| Bodza |
2015.02.22 17:56 | | 706215. |
|
| grisenyka |
hata (706210) |2015.02.22 16:45 | | 706214. |
|
| |
Jogos: Erdély jelentős része lakatlan volt.
Tetszik - nem tetszik: a nemzetiségi határokat Hitler állította vissza. Az a terület, amit 1940-ben visszakaptunk, még úgy is magyar többségű volt, hogy rengeteg áttelepítés történt a két világháború között.
Szokták az erdélyi magyar írókat azzal vádolni, hogy fasiszták voltak. Hitler visszaadta nekik azt, amire vágytak: Magyarországhoz kerültek. Nekik voltak hálásak. Én Wass Albertnek több művét is elolvastam - mindegyikből a humanizmus árad. (Szemben Szabó Dezsővel, aki keményen soviniszta). Sütőről meg semmi rosszat nem lehet elmondani - talán ezért nem is szólnak róla.
Nyírő meg egyszerűen csapnivaló író - akár liberális is lehetett volna, az se segít rajta - max. nem kezdenek neki a 21. sz.-ban örülni, hogy létezett.
|
|
| grisenyka |
kuliver (706211) |2015.02.22 16:39 | | 706213. |
|
| |
Nem találom Sopron 1920-as adatait - de német többségű városnak szokták mondani.
Abban biztos vagyok, amit Kadar is állított: Ha Erdélyben korrekt népszavazás van, az önállóság mellett döntöttek volna. Ez volt a zsigerükben - a székelyek mindig székelyeknek vallották magukat, sohasem magyaroknak. Mióta világ a világ, önálló közigazgatásuk, modern szóval autonómiájuk volt.
|
|
| kuliver |
2015.02.22 16:25 | | 706211. |
|
| |
1910 - ben Erdély népessége:
román 2 829 454 - 53,8%
magyar 1 661 805 - 31,6%
német 564 789 - 10,7%
szerb 52 084 1,0%
tót 31 028 0,6%
rutén 20 482 0,4%
egyéb 97 825 1,9%
|
|
| hata |
2015.02.22 16:23 | | 706210. |
|
| |
Akkor én is áttérek ide,
Természetesen nem akarok megint vitát gerjeszteni, de a tisztánlátás érdekében javaslom Teleki Pál 1910-ben készített ún. "vörös térkép"-ének tanulmányozását.
|
|
| kuliver |
2015.02.22 16:20 | | 706208. |
|
| |
grisenyka: "Persze, mert a román hadsereg volt akkor Erdélyben!!!
Egy biztos: az erdélyi románoknak jobb dolguk volt Magyarországon, mint az erdélyi magyaroknak lett Romániában.
Nem voltak elnyomva, csak meg kellett tanulniuk magyarul. De így is több erdélyi román tudott románul írni - olvasni, mint a nem erdélyiek. Erre is van adat." |
|
|
|
|
