|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Friss fórum:
|
|
|
|
A hét kérdése:
Jelentkezz be a heti kérdéshez!
|
|
|
|
Legolvasottabbak:
|
|
|
Kedvenc olvasmányaim
Hirdetés
| grisenyka |
padat (648492) |2012.12.15 15:30 | | 648522. |
| |
Nekem a Für Elise a kedvencem. Olvastam Az ajtó is érdekes. Hagyja magát olvasni, érdekes a sztori. A stílusa rendkívül tömény: az a fajta magyar nyelv, amit szakszerűen úgy szoktam megfogalmazni, hogy: "rágni lehet" Az erdélyieknek van hasonló: Wass Albert, Sütő, Szabó Dezső stílusa taglóz le ennyire.
Annyira tömény, hogy néha már túl tömény - mintha átfordulna giccsbe (jujjjjjjjj, most sokan megköveznek, de én így érzem). A másik, amit lehet, hogy csak én érzek így: a végére mintha elfáradt volna - mindkét regény utolsó harmadát untam. A poénra már elfáradtam.
Az Abigélt nem olvastam, de hogy mért nézem meg minden alkalommal, amikor módom van rá, ne kérdezzétek! Már magam is szégyellem
Nagyon jó musicalben is
Összegezve: szeretem Szabó Magdát.
|
|
| grisenyka |
presz10s (648482) |2012.12.15 15:15 | | 648512. |
|
| |
Modern világirodalomból csak ajánlott olvasmány van - a szaktanár választása, hogy mit tanít.
Ha egyszerűen el akarnám intézni, azt mondhatnám, hogy a logaritmus se tetszik mindenkinek - de azok a fránya matektanárok...
Ahogy logaritmus nélkül is át lehet bukdácsolni matekból, egy-egy kötelező olvasmány kihagyása sem jelent még bukást magyarból, de jeleshez kell a logaritmus és az összes kötelező olvasmány is...
Miért kell a kötelező olvasmány:
1./ Bizonyos műveket illik elolvasni (általános műveltség)
2./ Kell, hogy legyen közös olvasmány, amiről együtt lehet beszélgetni az órán.
3./ Benne van a tananyagban - ami köti a tanárokat.
Lehet, hogy szentségtörésnek tűnik, de párat (pl. a Bánk bánt)lazán kihagynék, de:
1./ Tényleg benne van a tananyagban.
2./ Próbáltam másokat, hátha azoknak lesz sikerük, de nem volt:
pl.:
- Golding: A legyek ura
- Rejtő: Piszkos Fred, a kapitány
Aztán belefásul ám ebbe a harcba az ember lánya is (néha úgy éreztem magam, mint egy kivénhedt prosti, aki kelleti magát az irodalommal - de senkinek sem kell. Így maradnak a kötelezők, legalább senki sem jelenti fel a tanárt (mert már percenként mindenért), hogy olyat tanít, ami nem tananyag.
Nálam jobban senki sem akarta, hogy az irodalom megérintse a gyerekeket, hogy tudják, róluk van szó (A Bánk bánt is eljátszottuk: mit kukkolt végig Bánk a kisszobából, hogy flörtölt Melinda stb. - Te mit tennél, ha rajtakapnád az aszonyt, hogy egy idegen férfi szorítja homlokához a kezét... te kinek engednéd meg, hogy a homlokához szorítsa a kezét stb. stb.)
Jókor mentem nyugdíjba.
|
|
| presz10s |
grisenyka (648462) |2012.12.15 14:37 | | 648482. |
| |
Márquéz: 100 év magány
Azt hittem, ez gimiben is kötelező olvasmány. Legalábbis én 17 évesen olvastam.
De belegondoltál abba, hogy a középiskolásoknak egyest adtok, ha nem olvasnak el olyan műveket, amiket rájuk akartok erőltetni, ugyanakkor a többségüket ti sem vagytok képesek végigolvasni?
Vagy az nem gond, ha nektek nem tetszik valami, de szerencsétlen középiskolás nyelje le, amit ti ledugtok a torkán?
És most nem rólad van szó, hanem úgy általában a magyartanárokról. |
|
| grisenyka |
2012.12.15 13:30 | | 648472. |
|
| |
A listából nekem nagyon hiányoztak a drámák. |
|
| grisenyka |
2012.12.15 13:28 | | 648462. |
|
| |
Amit végigolvastam:
Swift: Szerény javaslat – nem semmi
Voltaire: Candide
Goethe: Az ifjú Werther szenvedései – anno nagyon megrendített
Diderot: Az apáca – szörnyű volt
Stendhal: Vörös és fekete – nagyon jó
Balzac: Goriot apó – nagy kedvenc
Gogol: Az orr – jópofa
Dickens: Karácsonyi ének – engem nem vágott fejbe
Bronte: Üvöltő szelek – mintha nagyon tetszett volna kamaszkoromban
Dickens: Örökösök – valami miatt végigolvastam – de nem estem hasra tőle
Flaubert: Bovaryné – kamaszkorom egyik kedves könyve
Turgenyev: Apák és fiúk – van benne valami, ami mindig letaglóz
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés - csodálatos
Tolsztoj: Háború és béke – azon kevés regények közé tartozik, amit kétszer olvastam el – gyönyörű
Tolsztoj: Ivan Iljics halála – nagyon jó.Mivel kötelező olvasmány, többször is elolvastam – és mindig más részt tartottam érdekesnek és unalmasnak. Azt hiszem, egyszer sem fordult elő velem, hogy az egészet végiggyönyörködtem volna. Szembesül az ember a saját korábbi értékeivel… ezért is fontos mű
Zola: Germinal – kamaszkorom egyik kedvenc műve
Tolsztoj: Kreutzer szonáta – nem tudom, mi a jó benne
Sienkiewitz: Quo vadis – anno nagyon tetszett
Musill: Törless iskolaévei – érdekes
Gorkij: Az anya – nagyon szerettem - tehát már elmúltam 20 éves
Hesse: Sziddhártra – ez egy csoda!!!
Thomas Mann: Varázshegy – nagy kedvenc, de másodszorra már nem fejeztem be.
Fitzgerald: A nagy Gatsby – hagyta magát olvasni
Gide: A pénzhamisítók
Steinbeck: Egerek és emberek – nagyon megfogott
Maurier: A Manderley-ház asszonya – ezt kétszer is olvastam – van a szerzőben valami, ami miatt nem lehet letenni a műveit
Buzzati: Tatárpuszta – nagy kedvenc
Hemingway: Akiért a harang szól – minden szavát ittam
Saint-Exupery: A kis herceg – 18 éves koromban olvastam. Csodálatos. Kár, hogy ma a 10 éveseknek kötelező olvasmány - többek között ezért sem olvasnak a mai gyerekek
Salinger: Zabhegyező – kamaszkorom kedves könyve
Hemingway: Az öreg halász és a tenger – maga a csoda
Golding: A legyek ura – nagyon jó
Paszternak: Zsivago doktor – háromszor ugrottam neki, de megérte szép történet (csak az a sok név ne lenne az elején, aminek a felét se kell megjegyezni)
Böll: Billiárd fél tízkor – nagyon szerettem. Ő az egyike, aki kiírta magából a német fasizmust (olyan fatalisztikus az egész, ahogy a nép belesodródott – erről szól a II. világháború utáni német irodalom)
Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja – nagy kedvenc
Pered: A dolgok – egészen más világ. Nem rossz, de nem nekem írták
Kundera: Tréfa – csodálatos (Ez az a regény, amit 1968-ban jött volna a piacra, ha nem megyünk egészen másfelé. Mindenki azt hitte, hogy bezúzták, de 20 év múlva előkerült - csak átcímkézték - + egy 0-t tettek rá. Azóta ez már megszokott (az átcímkézés). Hatalmas nagy regény.
Bulgakov: Mester és Margarita – muszáj volt végigolvasni (belső késztetés), de szerintem már másnap nem tudtam volna elmesélni a sztorit. Lehet, hogy újra rá kéne nézni…
Szolzsenyicin: Rákosztály – nagyon jó
Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd – egyik nagy könyvélményem
Jung Chang: Vadhattyúk – kihagyhatatlan – kölcsönadom, aki talira jön
Golden: Egy gésa emlékiratai – nem olvastam, hangoskönyvben hallgattam – nagyon tetszett. Filmen kevésbé.
Kertész Imre: Sorstalanság – nagy regény
Amibe csak beleolvastam:
Ovidius Metamorphoses Átváltozások
-Itthon csücsül a kötet, azt ígértem magamnak, hogy nyugdíjas koromban elolvasom, meglesz – egy csoda
Cervantes: Don Quijote
Defoe: Robinson Crusoe
Fielding: Tom Jones
Rousseau: Új Heloise
Rousseau: Emile, avagy a nevelésről – nem szeretem
Rousseau: Egy magányos sétáló álmodozásai
Rousseau: Vallomások – volt idő megcsömörlenem az úrtól.
Hugo: A párizsi Notre-Dame – borzasztó
Dickens: Twist Oliver – nem jött be
Gogol: Holt lelkek – jópofa, de nem fogom folytatni
Thackeray: Hiúság vására – talán egyszer újrakezdem…
Dickens: Két város regénye – talán befejezem
Hugo: A nyomorultak – sokszor hallottam, láttam, nem fogom elolvasni
Dosztojevszkij: A félkegyelmű – Iglódival letaglózott, de nem tudtam elolvasni.
Tolsztoj: Anna Karenina – filmen eluntam
Dosztojevszkij: Karamazov testvérek – vizsgaidőszak volt, de szerintem nem kezdem újra
Wells: A láthatatlan ember – nem az én világom
London: Martin Eden – nem jutottam messzire benne
Thomas Mann: Halál Velencében – nekem ez túl buzis
Canetti: Káprázat – félig jutottam, a szerző csoda – a 3 kötetes önéletírását imádtam. A regény első felét élveztem, a második felét eluntam.
Steinbeck: Érik a gyümölcs
Camus: Közöny – félek, sose fogom végigolvasni
Grass: A bádogdob – pedig 2/3-ig eljutottam benne – de olyan furcsán morbid…
Heller: A 22-es csapdája – színházban tetszett, több mint a feléig eljutottam, de aztán elég volt…
Plath: Az üvegbura – nagyon hamar abbahagytam, talán bokros teendőim miatt, bár sokan dicsérik
Márquéz: 100 év magány – láttam színdarabban is, attól se estem hasra.
Rushide: Sátáni versek
|
|
| grisenyka |
2012.12.15 13:26 | | 648452. |
|
| |
A múlt esti talin Toncsicsi az 1001 könyvből válogatott nekünk mutogatni-valókat. Égtem, mint a Reichstag: mennyi ismeretlen név...
Nem hagyott nyugodni: még éjszaka átvizsgáltam és kiértékeltem: mit olvastam, mennyire - és mit nem. Természetesen szubjektívre sikeredett. Örülnék, ha kiegészítenétek, értékelnétek - ti hogy álltok hozzá ezekhez a művekhez.
Több kellemes olvasmányélményem született már egy-egy diag-feladvány kapcsán...
Örömmel venném, ha más kedves olvasmányélményeteket is megosztanátok velünk - akár értékelve, akár csak címeket - ahogy éppen érkezésetek van rá:
|
|
|
|
|
