|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Friss fórum:
|
|
|
|
A hét kérdése:
Jelentkezz be a heti kérdéshez!
|
|
|
|
Legolvasottabbak:
|
|
|
Humordalom
Hirdetés
| dingidungi |
2015.04.25 13:00 | | 707626. |
| |
"Belefájdul a fejem abba, hogy megakadályozzalak abban, hogy a fejem fájdítsd"
http://moly.hu/konyvek/r-d-laing-gubancok |
|
| grisenyka |
2015.04.22 12:05 | | 707532. |
| |
Lackfi János: Kölyök
Józsika, Józsika csápol,
frászkarikán hegedülget,
répapüré dala csendül,
fancsali dob hasa dülled.
Józsika, Józsika bokszol
hasba püfölve a Holdat,
az heherész, puha gombóc,
fény-keze visszapofozgat.
Józsika, Józsika majszol,
tök tuti mézzel a hagyma,
sajtos eperfagyin ikra,
s kell csokiöntet a babra.
Józsika, Józsika alszik,
fortyogi katyvasz az álma,
zöld egerek, lila macskák:
tömve szöszükkel a párna.
https://www.youtube.com/watch?v=opTFg9GNkxY
|
|
| riffentyu |
2015.03.01 10:06 | | 706418. |
| |
Csavarösvény makadám,
itt gurul, itt gurul a
sanyimanókarika.
Szalad ám, szalad ám
utána Weöres Sanyika.
Sanyika karikázik,
karika sanyikázik.
Anyika, Anyika,
messze van még Panyiga?
(ez valami önparódia volt tán,
fejbül írtam ide be) |
|
| hata |
2015.02.28 19:10 | | 706408. |
| |
Szép verseket írt erről a témáról ez a bizonyos Sanyika.
Kedvencem:
Antik ecloga
Mint akit ölnek, törzse hanyat dült, lába kalimpált,
csontos mellem alá gömbölyű keble szorult.
Szép pajtásom, az égszín pillantású kisasszony,
fürge, fiús-alakú, lányos-aranyhajú szűz,
most szepegett:”Mit akarsz te bolond?Tréfáltam, eressz el!”
Tűzben a tűz-okozó még sikongatni se mert,
hátha benyitnak s így lepnék meg a hetyke kacért, hogy
hab remegése fölé már bika-súly nehezül,
inkább karmolt és harapott, s csókkal borítottam
széjjelnyílt ajakát és ragyogó fogait,
válla fehérét, mell kupoláit, lenge csipőjét,
táncos térde közé csúszva kerestem a rést,
s vágyam nedve szökellt combjára s a gyűrt rokolyába.
Szégyelltem magamat, s rá haragudtam ezért.
Ő fejemet megölelte anyásan: „Csúnya te! Jó volt?
Most könnyebb teneked. Hagyj csacsi, bajt ne csinálj.”
Simogatott szelíden s halk gúnnyal: „Uram, kielégült?”
Karba ragadtam a lányt: „Fölfalom ezt a rigót?”
Arca hevült, pihegett: „Szétszaggatsz! Várj kicsit édes:
gyűrött rongy a ruhám! Össze ne tépd levetem.”
Egy kapcsot kinyit és már röppen a székre a szoknya,
néhány könnyű rugás, lenn a selyem bugyogó,
és mit tarka ruhába borít a szokás, a szemérem,
titkon a párja elé meztelenül kibomolt.
Lázban rája-fonódtam, szertevetette bokáit,
hátamon átkulcsolt, háttal az ágyra bukott,
így forrt össze a tüzes zivatarral telt levegőben
lány fiu egy testé, kétfejű ősi alak.
Szégyenkeztek a lányszoba tarka cserép-figurái,
nézni se merték szép szende kisasszonyukat:
mint cica nyaukolt, mint haldokló hattyú vonaglott,
s rengve nyögött a kiságy, tűrve vihart meg esőt.
Szép pajtásom, akit már sokszor öleltem a táncban,
vittem meztélláb, ölben a csermelyen át,
tudtam a kedvét és pici csókját s röpke pofonját:
itt velem egy, mégis távoli, új idegen,
fénylő fürge tekintete most ködfátylú tehénszem,
asszonyi lett, megadó, lángba-borult szerető.
Végül a hölgy pityeregve s a párna-gubancba gurulva
hátat fordított: „Jobb neked így, te betyár?”
Kértem súgva : „Bocsáss meg!” Hátra vetette fejét és
kék szeme rámragyogott cinkosan és kacagón. |
|
| grisenyka |
2015.02.28 17:57 | | 706406. |
|
| |
Szabó T. Anna:
Egy költő, bizonyos Sanyika,
lihegett nejére, Amyra:
„Koporsóm! Dzsungelem!
Comb, has, mell... Úúúgy...! Igen!”
S leírta: így mászott, íme, rá. #limerickvers
Itt egy újabb irodalom- és gerjedelemtörténeti limerick. A cime: Pásztoróra
Aki nem ismerné az eredeti verset:
WEÖRES SÁNDOR: PASTORALE
Bőrödre zöld fényt lop a félhomály
s két szemgolyód egészen elsötétül.
Forró lehed a vállgödrömbe szédül,
nyakamra száll a pilleszárnyu száj.
A szíved lüktetése szíven üt,
feszes indák fonódnak derekamra,
te vagy köröttem fönn, lenn, jobbra, balra,
élő koporsó, átfogsz mindenütt.
Oldalam bordás tengerpartja mellett
hogyan hullámzik a hasad, a melled!
Fekszünk, lelketlen, mint az állatok.
Megindulnak félelmes áramok.
mint fellegárnyas föld felé a villám. -
Aztán burkot von a könny a pupillán. |
|
| grisenyka |
2015.02.28 17:53 | | 706405. |
|
| |
Szabó T. Anna: Ady Lédáról
Van egy nő, csinoska, nem vitás,
nélkülem elveszett entitás.
Velem van? „Jó nagyon!”
De ha én otthagyom,
többé ne lássa meg senki más!
Léda Adyról
Mi voltam? Önkéntes véradó.
Futottam, ha tudtam: vár Ady.
Szoknyámon ne üljön:
emeltem, repüljön!
Felrepült – és leszart. Mérvadó...
#limerickvers |
|
| grisenyka |
2015.02.28 17:51 | | 706404. |
|
| |
Szabó T. Anna: A legfrissebb irodalomtörténeti limerickek egy újabb nagy klasszikusról és szerelméről:
„Kéjt veszt, ki sok kéjt...”
(Me' rengő)
1.
Izgatta régi csín, régi báj:
ünneplőt öltött fel V. Mihály.
Az ifjú nőt kérte:
„Rám nézz!” Jó, az nézte:
„Hmm... kopasz... s van rajta némi háj.”
2.
Belibben pucéron Laura,
látja, hogy verset ír az ura.
„Na... sikamlós...?
Misikém, láss!”
De Mihály nem nézte. „...Naaaa...!” Fura. |
|
| grisenyka |
2015.02.20 09:36 | | 706063. |
|
| |
Varró Dániel: Pénzügyi spekulációk
az Ábrándozó Devizalevelező dala:
Ha zsebemben egy font volna,
Beosztanám megfontolva.
Vennék fél pint daralevest,
Autóbuszból emeletest,
Nyolc pudingot, öt szem rizst,
Shakespeare Vilmos összest is,
Kétszersültből két szakajtót,
Ezeréves tölgyfaajtót:
Fogadnék egy komornyikot,
Kenegesse, mikor nyikog.
Ha volna két dollárom,
Haj tillárom, tillárom,
Vennék harminc aranyórát,
Antennából parabólát,
Kokakólát is egy rekeszt,
Megfordított baseball sapeszt,
Amilyet a hugi hord,
Hónom alatt boogie board,
Úgy mennék a beachre.
Ha volna három tambalám,
Megjátszanám a tombolán.
Ha volna négy pezetám,
Kivágnám a rezet ám!
Lóra ülnék azonnyomba,
Elvágtatnék Spanyolhonba,
Vennék viaszt, virágokat,
Pengetném a gitáromat,
Kiáltoznék: „teringettét!”,
Táncosnőkre tekintgetnék,
Bikavér és feszület,
Megkérném a kezüket.
És ha volna öt lotim?
Van rá néhány ötletem.
Kettőt mindjárt bankba tennék,
Egyből cirokseprűt vennék,
Egyet elmulatnék talán,
Az utolsót felváltanám,
Volna akkor száz lisentém,
Mindenkinek azt izenném:
Egyet-egyet vegyetek,
Osszátok be, gyerekek.
S hogyha volna hat forintom,
Nem maradnék akkor itthon,
Akármilyen bánat vert le,
Kimennék az állatkertbe,
Ott vidáman poroszkálnék,
Megvenném az oroszlánnét,
Együtt jól betejfeleznénk,
A többit meg elfeleznénk,
Snúrozhatnánk reggelig.
Részlet a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényből |
|
| grisenyka |
2015.02.11 09:33 | | 705869. |
|
| |
Lackfi János: SZÖSZ-SZONETT
Verskardigánom összement,
Szöszök lepik a szövetet,
Melyeket mostan összeszed
E szösszenetnyi szószedet.
Hisz a költészet köz-terep,
Hol ki-ki köthet üzletet,
Kilátást néz vagy őgyeleg,
Csinálja, amit ő szeret.
Ott fenn az égen szösz lebeg,
A parkban őszi díszletek,
Én egy padon szöszölgetek,
S megszületik e szösz-lelet,
Mit most tovább pöckölhetek.
Múlandóság, legyőztelek! |
|
| grisenyka |
2014.09.23 13:26 | | 703207. |
|
| |
Lackfi János: Kőbánya - Bökvers egy felújított könyvtár falára
Könyvre van
Étvágya
S nem kell a
Hitványa?
Minőség-
Től csordul
Kőbányán
Bő nyála
Tudásnak
Pislogó,
Parányi
Őrlángja
Berobban
Sistergő
Bősz láva:
Kőbánya!
Könyvekért
Bomlónak
Hő vágya:
Nirvána,
Freudisták
Díványa,
Könyvbánya,
Kőbánya!
Pölö ki
Gombászott,
Szatyrában
Vargánya:
"Gyilkos-e?"
Szakkönyből
Okítja,
Kőbánya!
Lefogyna?
Karcsúság
Garantá-
Rantálva,
Fitnesskönyv
S koplalás:
Ezt nyújtja
Kőbánya!
Madarat
Látott és
Nem sejti,
Ölyv, kánya?
Fotó és
latin név:
Ellátja
Kőbánya.
Kőkorszak
Kőbalta,
Pattintott
Kőlándzsa,
Őslények
Hímek és
Nőstények,
Kőbánya!
Kőbálvány,
Kőleves,
Kőkereszt,
Kőtábla,
Lágy szavak
Kőkemény
Kőtára
Kőbánya!
Illatos
Regények
Érzelmes
Dágványa,
Pityergő
Hölgy álma,
Köszöntlek,
Kőbánya!
Ez a ká
Karakán,
Ez az ő
Örjítő,
Ez a bá
Ez a nya
Bányáknak
Aranya.
Nézd, a könyv
Nem nyanya,
Hanem gaz
Piranya
Lezabál
Csontodig,
Roston süt:
Kőbánya!
Fülön fog,
Átlódít
Egy másik
Világba,
Valónál
Valódibb
Villába,
Kőbánya!
Török lesz,
Akinek
Fásli a
Turbánja
Felturbóz
Kalandra
Könyvekkel
Kőbánya.
Gyilkolt,
Miközben
Asztalnál
Önt látja
Könyvtáros
- Több tanú -
Felmenti
Kőbánya!
Börtönből
megszökve
Nők álma,
Bálványa
Lesz, hogyha
Könyvekben
Élteti
Kőbánya.
Betegség
Szekálja,
Rágcsálja,
Rongálja?
Unalom-
Űzővel
Traktálja
Kőbánya.
Hogyha ön
Tök szegény,
Szakadt a
Gatyája?
Minden könyv
Bankkártya,
Beváltja
Kőbánya.
Adok majd
Zsebkendőt,
Elég a
Könny mára,
Érzelmes
Vénlánnyá
Tett ez a
Kőbánya!
Ne menjen
Kenyába,
Az anyja
Kínjába,
Önt esdi
Rinyálva,
Önt várja
Kőbánya!
Metróra,
Felszállva
Újpesti
Irányba
A bamba
Megbánja,
Mert az nem
Kőbánya!
Íme az
Új könyvtár
Kincseit
Föltárja,
Metróból
Ég felé
Repít fel
Kőbánya! |
|
| dingidungi |
mutterka (702384) |2014.08.02 15:25 | | 702412. |
|
| |
Tímár György: Olthatatlan keserv
(Csokonai Vitéz Mihály nyomán)
Nem ád senki innom,
Oda hitelem!
Elsenyveszt e' kínom,
Mi lesz így velem?
A' csikónak bőre
Bévül nem kotyog,
S én, a' bőre őre
Aszó fő vagyok.
Méreg, nem bor az, kulacska,
Mely belém hatol,
Hűtlen, vigyen el a' macska,
Nem cirógatol.
Hol vár rám hitel még?
Sorsom, ah, kemény!
Szóljatok, nagy elmék:
Mit vétettem én?
Nincsen semmi vétkem,
Csak zsebem üres,
Maholnap a szépnem
Hasztalan keres.
Vagyok haló kőris,
Fonnyadt gesztenye,
Kit egy csöpp eső is
Fölélesztene.
Ám a' csaplár, kire rányit
Girhes hívetek,
Nem adna fél kupányit,
Meggebedhetek.
Ajkimon nincs trilla,
Lelkem nem danász,
Szám széle is lilla,
Törje ki a frász. |
|
| grisenyka |
mutterka (702404) |2014.08.01 15:22 | | 702405. |
|
| |
http://www.barkaonline.hu/kezd-mainmenu-1/20-minden/2375-szueletesnapomra-parafazisok
|
|
| mutterka |
riffentyu (702399) |2014.08.01 15:01 | | 702404. |
| |
Régebben gyűjtöttem az ilyen J. A. stílusú verseket, csak egyszer a laptopommal együtt elszálltak. Nehezen találom újra őket, pedig jók voltak.
Varró Danira emlékeztem.
Nem tartom sem paródiának, sem utánzásnak, önállóan is megállják helyüket.
Úgy tudom József Attila is Kosztolányi egyik verséből vette a formát és ezzel stílust teremtett.  |
|
| mutterka |
grisenyka (702383) |2014.07.31 16:56 | | 702384. |
|
| |
Varró Dániel: A Bús, Piros Vödör dala
Vagyok a vödör – szállj, dalom! –
ki szomjúság és fájdalom
alól
dalol.
Üres vagyok és hontalan,
szívembe únos-untalan
bebú
a bú.
Ó, ért öröm, nem is kevés,
ivott belőlem fecske, és
füle-
müle.
A Kék Lapát! A Zöld Lavór!
Volt életemben pár lamúr –
zománc-
románc.
Oly ifju voltam és szeles,
úsztam a lét mosószeres
vizén...
Biz’ én
pucoltam pacát, foltot is
lehettem volna boldog is
simán…
S ti mán
el is feledtetek, nosza.
Rám ült az elmúlás kosza.
Mocsok
tocsog
körül, bármerre nézek én,
piszok került elém, belém,
alám.
Na, lám.
Hisz szép vagyok még és deli,
hát mért nem töltötök teli?
Az ok,
gazok,
mi, hogy beposhadt vénkorom?
Kit ellepett a szén, korom,
s feled-
ve lett,
kit benőtt fű és moha már,
nem lehet abból soha már
vidor
vödör? |
|
| grisenyka |
2014.07.31 12:54 | | 702383. |
|
| |
Rigó Béla: Születésnapomra II. (József Attila öregkori verseiből)
Immár száz éves lettem én.
üzenet ez a költemény
esem-
esen.
Hálóként rángó idegen
át szellemem egy idegen
kezet
vezet.
Száz évem szépen elszelelt.
A kor keresztre felszegelt,
ezért
vezért
csinált belőlem posztumusz.
Van már négy sírom. Sok humusz
s babér
a bér.
Megértem azt is: Szegeden
tőlem kapott az egyetem
levett
nevet.
Túlnőttem minden mesterem,
annyira, hogy már restellem.
(Be szép
beszéd!)
Bár hivatásos híveket
néhány kikoplalt rím etet,
kudarc
e harc:
ma sem tanul a nép, s az a
falon-penészfolt szép haza
megint
megint.
Ez a mennyből jött vers hanyag.
Még nem törvény, de nyersanyag:
tüzem
üzen
belőle, bokrom egyre ég...
Ki jönne fel a hegyre még?
Felem-
elem.
|
|
| grisenyka |
(700774) |2014.05.18 20:16 | | 700785. |
|
| |
Chrommal bejön - de mindenféléket összevissza kell nyomkodni - a kékek közül
|
|
|
|
|
Nagyon jó!
