Még mindig szemezgetek, és ezúttal egy 1849-1867 közti magyar történelemdolgozat került a kezembe.

A dolgozat első feladatában öt olyan dokumentumot kellett megnevezni, amelyeket 1849 és 1867 között adtak ki. Ezek a dokumentumok az alábbiakban foglalhatók össze egy-egy mondatban.
- A magyar parlament visszaállítása 1849 után először
- A tartományi gyűlések fölé egy összbirodalmi parlamentet emel
- Hazánk elveszti önállóságát, a birodalmat tartományokra osztja, az uniót Erdéllyel semmissé teszi
- Létrejön a dualista berendezkedésű államrendszer
- Végleges jobbágyfelszabadítás

1. Mi a dokumentumok neve, és melyik évben adták ki őket?

Ezután még az évszámoknál maradtunk, azonban most már csak 1867-tel foglalkoztunk.

- Az 1867/XII törvénycikk uralkodó általi szentesítésével hivatalosan is létrejön a Monarchia
- Ferenc Józsefet Magyarország királyává koronázzák
- Megalakul az új magyar kormány

2. Állítsuk sorba a fenti három eseményt, és adjuk meg hónapra pontosan, mikor történtek!

3. Persze definíciókat is meg kellett adni:

- Az 1850-es években aki nem vállalt hivatalt, nem fizetett adót, és igyekezett a törvényeket kijátszani, az ezt a tevékenységet folytatta.
- Ideiglenes állapot, amely az 1860-as évek első felében állt fenn hazánkban
- Törvény erejű rendelet, amelyből a korszakban legalább kettőt ismerünk (és elő is kerül korábbi kérdésekben)
- Kossuth föderalista terve a Habsburg-birodalomtól való elszakadás érdekében

Végül magáról a kiegyezésről kellett írni, ahol jó sok hibát ejtettem. Találjuk meg a szövegben szereplő 6 hibát!

4. A kiegyezéssel három közös minisztérium jött létre a két ország között: a gazdasági-, külügyi- és a hadügyminisztérium. A közös hadsereg parancsnoka az uralkodó által kinevezett K und K admirális lett. Hazánk a birodalom kiadásait egy 10 évente újratárgyalandó kvóta alapján 40%-ban állta. Az ország fizetőeszköze a pengő lett. Habár a kiegyezés sok témában előrelépést jelentett - például a magyar miniszterelnököt a mindenkori magyar Parlament választja -, néhány abszolutista vonás még megmaradt. Például az uralkodó előszentesítési jogot kapott, vagyis minden elfogadott törvényt neki kellett aláírnia, mielőtt az hatályba léphetett volna.

5. Utolsó kérdésként pedig az 1848-as 12 pont teljesülését kellett értékelni. Mi itt most leegyszerűsítjük a kérdést, és csak annyit kérdezünk: A 12 áprilisi törvényből 10 teljesült 1867-ben. Melyik kettő nem, és miért?

6. Mi most bónuszkérdéseket is felteszünk a korszakról:
- Keresünk egy ünnepet, ekkor jelent meg ugyanis egy nagyon fontos dokumentum
- Keresünk egy tragikus sorsú mitológiai alakot is, róla kapta nevét egy másik fontos dokumentum
- Keressük azt a híres zeneszerzőt, aki vezetéknevén a korszak egyik fontos személyével osztozott
- Keressük az összefüggést Pozsony, Kassa, Sopron, Pest-Buda és Nagyvárad között
- Keressük Solferino és Königgrätz jelentőségét a korszakban
- Keresünk egy szólásmondást, amely nagyon illik erre a korszakra, és egy szám is szerepel benne

A 2. és az 5. kérdés kivételével minden kérdés 2 pontot ér.

Az 1 pontos kérdésekre nincs részpont, a 2 pontos kérdésekre akkor adunk legalább 1 pontot, ha a szükséges sorok fele megvan.