|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Friss fórum:
|
|
|
|
A hét kérdése:
Jelentkezz be a heti kérdéshez!
|
|
|
|
Legolvasottabbak:
|
|
| |
Sakkautomata története |
|
| |
|
2004.04.06. Erika |
|
|  Pázmándi Kempelen Farkas (Pozsony, 1734. – Bécs, 1804.) a technika szinte valamennyi területén alkotott, találmányai még ma is érdekesek tanulmányozásra. Mária Terézia udvari mérnökének, Kempelen Farkasnak az alkotásait a műveltebb emberek is tátott szájjal bámulták, s igaz, egyesek turpisságra gyanakodtak, általában melléfogtak a vélt leleplezéssel.
| |
|
Hirdetés
| |
|
 Így volt ez a két legfőbb találmányával, a beszélő- és a sakkozógéppel is. Az utóbbi, amelyet 1769-ben talált fel, egy töröknek öltöztetett báb volt. Ez a báb a kezével mozgatta a sakkfigurákat, és még jól is játszott. Kempelent többször megvádolták vele, hogy csalt, mert a gép belsejében elrejtett egy embert, de ezt sohasem tudták rábizonyítani. Sőt, mindig meg tudta nyugtatni a gyanakvókat, mikor segédje büszkén nyitogatta ki az automata ajtajait, s azok mögött csak fogaskerekek látszottak. Azonban azt, hogy fortély is van a dologban sosem titkolta. Csakugyan volt ott egy ember, de ez lényegtelen. A lényeg az a bonyolult tükörrendszer, amelyen át a bábot mozgató láthatta a táblát, és a még bonyolultabb mechanika, amellyel a török kezét mozgatta. Maga a kar is összetetten mozog, és a sakkozáshoz az ujjakat is mozgatni kell, anélkül, hogy levernénk a többi bábút. Kempelen ezzel úttörő munkát végzett a modern számítástechnika egyik fontos területén, a robotok előállításában.
 Kempelen a beszélőgéppel akart a tudományba bevonulni, míg a sakkozógép csupán egy játékos kitérőnek szánta, melyet valójában Mária Terézia szórakoztatására épített. Mégis a sakkautomata tette őt híressé. A török báb kora leghíresebb gépezete volt, beutazta vele egész Európát, és mindenhol bámulatba ejtette az embereket. A kis török játszott Napóleonnal, Nagy Frigyessel, II. Katalin cárnővel. Napóleon egyszer szabálytalanul lépett a táblán. Az automata először újra a helyükre tette a figurákat, majd a császár második hasonló kísérlete után lesöpörte a táblát, ami felettébb imponált Napóleonnak.
Kempelen Farkas sakkautomájának titkát 1804-ig nem leplezte le senki. A negyvenes évek elején a korszerű technikával eljött az ipari forradalom, s az automata vásári látványosság lett,
végül 1854-ben egy múzeumi tűz áldozatává vált, elégett.
A sakk művészete, tudomány és sport egyszerre. A sakkozók világába betört az elektronika a sakkszámítógép és a sakkozógép formájában. Több évtizedes kísérletezés során korunk Kempelen Farkasai ma már nagymestererejű sakkprogramokat szerkesztenek. | |
|
Kapcsolódó cikkek
|
|
|
|
|
